XVII. Civil Akadémia a Vajdaságban

2018. november 15-18 között szervezték meg a XVII. Civil Akadémiát a szerbiai Vajdaságban. A programban négy országból 14-en vettek részt.

Csoportkép Adán

A Civil Akadémiát Romhányi András, a budapesti Magyar Kollégium vezetője 1999-ben kezdeményezte és kihagyásokkal az óta is évente megszervezik. Célja a Kárpát-medence jól működő magyar civil szervezetei vezetőinek tapasztalatcseréje a különböző országok szórványmagyarságával és civil szervezeteivel. A közel húsz év alatt a résztvevők körbejárták a Kárpát-medencét: így jártak többször is Erdélyben, a szerbiai Vajdaságban, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Szlovéniában, Kárpátalján, a Felvidéken, sőt még a csehországi Brünnben is. Most újra a Vajdaság került sorra, amelynek történelmét, népi szokásait, épített örökségét, mindennapi életét tanulmányozhatták. A rendezvény főszervezője egyben házigazdája, Krizsán Vilmos a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének (VANCSESZ) vezetője volt, aki vállalta az anyagi alapok megszerzését és másokkal együtt a szervezést. Négy ország összesen 14 képviselője volt jelen: Bosznia-Hercegovina (Muratovity Irma és Vég Zoltán Szarajevóból), Horvátország (Ferenc László és Giber János Eszékről, Tomaśić Deák Korina Hercegszöllősről), Románia (Balázs Zoltán Erkedről, dr. Fleisz János és Fleisz Judit Nagyváradról), Szerbia (Krizsán Vilmos és Velez Teodóra Adáról, Fodor Zoltán Bácskossuthfalváról, Stausz Edina Szabadkáról, Szabó Magdolna Tornyosról, Világos Tibor Moholról)

Első este a rendezvény főhadiszállásán, a kishegyesi Kátay vendégház nagytermében, minden résztvevő beszámolt az elmúlt egy évben szervezett eseményeiről és a civil, illetve közösségi építkezésben elért eredményeiről. Változatos sokirányú tevékenység bontakozott ki számos előrelépéssel, de néha problémákkal tarkítva.  

Másnap sűrű programra került sor, így megtekintették az aracsi Pusztatemplomot, amely rangos múltja és méreteinél fogva is egyik fontos, de sajnos elfelejtett katolikus központja a középkori kultúrának, de a délvidéki magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. Bebarangolták Törökbecsét, ahol a temetőben felkeresték az 1848-as emlékművet, meglátogatták az újonnan elkészült Nagycsaládos házat Péterrévén, borkóstolón vettek részt Adán, majd a zentai Kis Szent Teréz Emléktemplom és a tornyosi Magda-Lak tájház megtekintése következett, este pedig a kishegyesi vendégházban élő zenés kikapcsolódásra, bulizásra került sor, ahol elhangzott a rendezvény hagyományos himnusza is, amely kifejezi a résztvevők szoros összetartozását.  

A második nap is igen tartalmas volt, először Csúrogra látogattak, az ottani emlékhelyhez, ahol imát mondtak az ártatlanul kivégzettek emlékére. Ezután Péterváradon sétáltak a várban, majd városnézés, valamint az Európa Kollégium megtekintése következett Újvidéken. Temerinben az egyik legnagyobb vajdasági civil szervezettel, a Kertbarátkörrel ismerkedtek meg. Végül ráadásként a Szárazfa Lelke elnevezésű tamburazenekarok szemléjére a csantavéri színházterembe mentek.

A szálláshelyre visszatérve, a késő esti időpont miatt rövidebbre szűkült a találkozó étékelése, de így is megfogalmazták, hogy az idei XVII. Civil Akadémia is igen sikeres volt, sok jelentős és hasznos ismeretet nyújtott a jelenlévőknek, újból aláhúzva a magyarság nemzeti összetartozását az egész Kárpát-medencében. A családias hangulatú eseményen a sikeres rendezvény folytatása mellett foglaltak állást, mivel azonban a jövő évi találkozó megszervezésére több javaslat is elhangzott, a helyszínről még nem hoztak döntést.  

TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A HELYTÖRTÉNETÍRÁSRÓL

2018. augusztus 14-16-a között a Balaton-parti Zamárdiban a Magyar Történelmi Társulat (MTT) és annak Dél-Dunántúli Csoportja az MTA PAB Város- és Helytörténeti Munkabizottsága és a pécsi egyetemi Levéltár közreműködésével módszertani jellegű tudományos konferenciát rendezett a helytörténetírás kérdéseiről.

A hely embere – az ember „helye” Emberközpontú történetírás ‒ helytörténeti kutatás című rendezvény lényegében folytatása volt egy már 1999 szeptemberében, majd 2017-ben Pécsett megrendezett hasonló konferenciának. Az eseményen részt vett Nagyváradról dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke, valamint Fleisz Judit ny. tanár.

A rangos konferencián, Csukovits Enikő, a MTT főtitkára megnyitója után két plenáris előadás következett. Az elsőt, Vonyó József pécsi egyetemi tanár tartotta A hely és az ember. Az emberközpontú helytörténet írás lehetséges szempontjai címmel. Ebben kifejtette, a helytörténetet gyakran értelmezik település történeteként – holott annak értelme jóval általánosabb: lokális történelem. Ezért tárgyai lehetnek (kell, hogy legyenek) más területi egységek is, mint például a településnél nagyobb területi egységek: a természeti, politikai adottságok alapján elkülönülő kis- vagy nagyrégiók (Ormánság, Sárrét stb., illetve Kárpátalja, Partium stb.), a közigazgatási egységek (járás, megye), a településrészek: kerületek, városrészek, de tágabb értelemben illeszkednek a tematikába a települések fontos üzemei, intézményei történetének feldolgozása stb. A továbbiakban kitért az országos történet és a helytörténet viszonyára, megállapítva, hogy a döntő elem az ember, mert a települést, vagy az épületállományát az ember hozza létre.

Gyáni Gábor budapesti akadémikus A helytörténettől a helyi történetig címmel tartott előadást, amelyben végig követte a helytörténet és országtörténet közötti viszony alakulását, a megközelítések és a szempontok sokrétűségét. Kiemelte a helytörténet írás újabb paradigmáját, amely szerint a kutató nem a helyit vizsgálja, hanem helyben kutat. Következtetése, amely egyben az egész konferencia egyik alap felismerése volt: a hagyományos helytörténet, műveljék azt tetszőleges keretben nem az országos történetnek alárendelt műfaj, hanem olyan autonóm történeti megismerési mód, amely képes megállni a maga lábán is.

A három nap alatt több szekcióban mintegy 30 előadás hangzott el, a legváltozatosabb tematikában, olyan gyűjtőcímek alatt, mint az interdiszciplináris kutatások, a személyiségek szerepe a települések életében, városi tér, épületállomány és az ember, népességi és gazdaságtörténeti vizsgálatok, a regionális kutatások lehetőségei. Utóbbi szekcióban hangzott el Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár a Partium régió kutatásának problémái napjainkban című előadása, amelyben a  régió kutatásának elméleti, módszertani és gyakorlati kérdéseire tért ki. Kiindulva a Partium 1570 óta nyomon követhető, mintegy 450 éves múltjából, ismertette a formálódó régió mai területi koncepcióját. A több tudományágat és szakirányt igénylő kutatás szemléleti alapja, egy jövőbeni Partium monográfia elkészítése, amely később kiegészülne a Partiumban élő két népcsoport közötti folyamatokra való összpontosítással. Bemutatta a Partium kutatás jelenlegi helyzetét és intézményes kereteit, amelyben az utóbbi években a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), a Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI), a Sapientia Varadiensis Alapítvány és mások szerepe emelkedik ki. Végkövetkeztetése, az volt, hogy a sok felvetődő probléma ellenére is szükség van a jelenleg identitásukat kereső, formálódó régiók kutatására is, ehhez pedig a regionális történeti és földrajzi vizsgálatokat kell előtérbe helyezni.

Első este a kutatási programok bemutatása keretében sor került a Pécs8 Program, a Budapesti Topotéka és a Magyar Várostörténeti Atlasz ismertetésére. Második este a város- és településtörténet írás mai helyzetét elemezték, kitérve arra, hogyan áll az egyes városok, települések  nagy-monográfiájának az összeállítása. Utolsó napon pedig az ARCANUM Adatbázis kezeléséről volt előadás és beszélgetés.

A tanácskozáson többek között az is elhangzott, hogy sajnos a hasonló rendezvényeken többségében a professzionális történetírás képviselői vesznek részt és a nagyszámú amatőr helytörténészek alig vannak jelen. Ugyanakkor, pedig jellemző az is, hogy ezek gyakran nem ismerik vagy nem olvassák az újonnan megjelent szakirodalmat és módszertant, sőt esetenként évtizedekig ugyanazokra a szakmailag már rég túlhaladott kiadványokra alapozva közlik sorozatosan írásaikat.

Zárszavában Gyáni Gábor akadémikus kifejtette, hogy nagyon sikeresnek ítéli a konferenciát és a nagy létszám is mutatta a téma aktualitását. A helytörténet ma már maga a történet, s nem véletlen, hogy azok a problémák amelyekkel a helytörténetírás küzd, lényegében az egész történetírást érintik. Azt is megállapította, hogy az utóbbi közel száz évben a trianoni határváltozások hatására, ami addig egységes nemzeti történelem volt, lényegében helytörténetté vált, ilyen az új kontextusba került, Erdély, Partium vagy akár Kárpátalja története. Az előadások pontos áttekintését adták annak, hogy mennyire sokrétű a mai helytörténet írás és körvonalazták a jövőbeli feladatokat is.

A konferencia előadásait jövőre külön kötetben is megjelentetik, de ezek vázlata már megjelent és elérhető a  http://www.tortenelmitarsulat.hu/doc/news/zamardirezumekotetbelivjo.pdf  

honlapon. A sikeres rendezvényt más témakörrel a jövő évben is megszervezik.

Képek >>>

XXX. FÉLIX KUPA 2018 Nemzetközi nyílt sakkverseny - FÉLIX-FÜRDŐ (ROMÁNIA), 2018. május 25-28..

A verseny főszervezői: Cartis For Sport Egyesület, Bihar Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság, Bihar Megyei Sakkegyesület, Nagyváradi Agora Egyetem.

A verseny ideje: 2018. május 25-28.

A verseny helye: Félix- Fürdő, Crisana Hotel http://www.bailefelix.net

A közismert üdülőhely Nagyvárad központjától mindössze 8 km-re fekszik http://hu.wikipedia.org/wiki/Félixfürdő

A verseny formája: 7 fordulós nyílt verseny, svájci rendszerben, FIDE szabályok szerint, számítógépes párosítással. (Swiss Manager program).

Játékidő: Összesen 4 óra: 2x90 perc 40 lépésre, majd 30-30 perc a játszma befejezéséig (QF).

A verseny főbírója: dr. Fleisz János nemzetközi versenybíró

E-mail: fle@freemail.hu

Díjalap: 10.000 lei (l Lei=kb.70 Ft.)

(90 résztvevőre számítva)

Általános:       1. 2.500 lei 

2. 1.800 lei 

3. 1.500 lei 

4. 1.000 lei  

5. 800 lei 

6. 500 lei 

7. 400 lei 

8. 350 lei       

1801- 2100 élőpontszámmal rendelkezők: 1. 200 lei 2.150 lei

1800 alatti értékszámmal rendelkezők:          1. 200 lei  2.150 lei

A legjobb Bihar megyei:                                 1. 250 lei

A legjobb ifjúsági (16 éves korig):                 1. 200 lei

A legjobb gyermekek (12 éves korig):            1. Kupa 2. Kupa 3. Kupa

A díjak nem halmozhatók. Egyenlő pontszám esetén a sorrendet eldöntő kritériumokat sorsolás útján választják ki. (Az 1. számú versenyző húzza ki lezárt borítékban és csak a verseny végén nyitják fel és ismertetik)

Program: A megnyitó 2018. május 25-én, pénteken, a verseny helyszínén 15 órakor lesz. Az első forduló aznap 16 órakor lesz. A 2-6 fordulók naponta reggel 9-kor és 16 órakor kezdődnek, kivéve a hetediket, amely 15 órától.

15 perc késés megengedett bejelentés nélkül. Aki ezután érkezik meg a táblához, elveszti a játszmát. Döntetlent a 21. lépésig nem lehet ajánlani, ellenkező esetben, aki mégis döntetlent ajánl, elveszti a játszmát.

Minden résztvevőnek joga van egy Bye kérésre (forduló-kihagyás fél-ponttal) az első 3 forduló bármelyikén, de ezt be kell, jelentse az előző forduló megkezdése előtt.

Szállás: A Félix-fürdői Crisana ** szállóban.

76 lej/éj két ágyas szobákban­/két személyre

106 lej/éj+reggeli két ágyas szobákban/két személyre

65 lej/fő/éj egy ágyas szobákban

80 lej/fő/éj egy ágyas szobákban reggelivel

A Crisana Hotelben elszállásoltak ingyenes strandbelépőt kapnak a szálló saját strandjára. 

Él játékosoknak a lehetőségek függvényében ingyenes szállást tudunk biztosítani!

FONTOS: A fenti árak csak abban az esetben érvényesek, ha a szobafoglalást 2018. május 20-ig visszaigazolják.                       

Nevezési díj:   2350 fölött           ingyenes

Felnőttek              100 lei

 Bihar megyeiek     75 lei                 

16 év alattiak         75 lei 

Nyugdíjasok          75  lei

Nevezési határidő: Kérjük részvételüket 2018. május 24-ig bejelenteni.

Akik ez után jelentkeznek 40 lejjel megemelt nevezési díjat fizetnek.

A szervezők fenntartják a jogot, hogy elutasítsák azok jelentkezését,

akik a múltban sportszerűtlenül viselkedtek.

Megjegyzés: A szervezők biztosítják a sakk készleteket (sakkórát csak az első 30 asztalon!). Kérjük, hogy a résztvevők hozzanak egy jól működő sakkórát. A romániai sakkozók be kell, mutassák az igazolási könyveiket a 2018-as évi és orvosi láttamozással.  

A verseny FIDE szabályok szerint zajlik és be lesz jelentve a Román Sakk Szövetségnek és a FIDE-nek, az értékpont számítás és a sport minősítések jóváhagyására.

Nevezés és Szervezés:                      

Rat Dan Tel: (004) 0-726-785480    

E-mail: danrat_99@yahoo.com

           

 A versenyről további tájékoztatás a http://chess-results.com/ és a  http://bincisz.gportal.hu/gindex.php?pg=3026517&nid=6760267 honlapokon található.                                                                                            

                     

Támogatók: Electrofor, Cartis for Sport, Qubiz, Nor Electric Timisoara.                                                                                 

A MAGYAR KULTÚRÁÉRT DÍJ 2018 - DR. FLEISZ JÁNOS LAUDÁCIÓJA

2018. január 22-én, hétfő este a Szigligeti Színházban zajlott díjkiosztó gálaünnepséggel ért véget az RMDSZ által szervezett, a Magyar Kultúra Napjához kötődő rendezvénysorozat. Kulturális elismeréseket adtak át.

A Magyar Kultúráért Díjban részesült többek között dr. Fleisz János egyetemi oktató, történész. 

Forrás: http://www.erdon.ro/az-alkoto-nelkul-nincs-kulturalis-ertek/3744843

LAUDÁCIÓ

Dr. Fleisz János tiszteletére

1951-ben született Nagyváradon, ahol az egykori 4-es Számú Középiskolában érettségizett, majd a kolozsvári egyetem történelem szakán szerzett oklevelet. Tanárként több iskolában tanított a legtovább 28 évig, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnáziumban. 1994-től főiskolákon, egyetemeken is tanít, utóbb Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen és a Nagyváradi Egyetemen, vendégtanárként pedig rendszeresen a budapesti ELTÉ- n és a Pécsi Tudományegyetemen. Doktori disszertációját 1995-ben védte meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián, 1999-ben Bukarestben megkapta a történelemtudományok doktora fokozatot. 2000-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagja. A Pécsi Tudományegyetemen habilitált, ahol megkapta az egyetemi magántanári címet. Jelenleg az ottani doktori bizottság tagja.

1990-óta tudományos ösztöndíjasként többször kutat Budapesten, történészként számos nemzetközi konferencián vett részt, sok szaktanulmányt és újságcikket közölt, nemrég jelent meg 20. könyve. Kutatásának vezérfonala a várostörténet és különösen Nagyvárad története, de foglalkozott az 1848-49-es eseményekkel és személyekkel, illetve az erdélyi sajtó történetével is. Munkásságának minden területét meghatározza a nemzet iránti felelősségteljes gondolkodás.

1995-ben létrehozta az EME nagyváradi fiókszervezetét, 1998-ban megalapította a Sapientia Varadiensis Alapítványt, majd 1999-ben kezdeményezte a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) létrehozását, amelyeknek elnöke lett. A Varadinum Alapítvány ügyvezetőjeként, évekig fontos szerepet játszott a rendezvény lebonyolításában. Kezdeményezte Nagyváradon a Tudomány, a Civilek Napja, illetve a Művelődés Hete- Tanulás Ünnepe rendezvénysorozatok bevezetését, 2001-ben pedig a Magyar Kultúra Napja megünneplését, amelynek 15 évig Porkoláb Lajos mellett, egyik főszervezője volt. Egyike az RMDSZ keretében 2002-ben alapított Magyar Kultúráért díj létrehozóinak és első átadóinak. Tevékenysége és következetessége miatt 2003 novemberében Budapesten a Hűség a Hazához Nagykereszttel tüntették ki. Egyéb közéleti-politikai szerepet is vállalt, így megyei tanácsos, 2000 és 2003 között előbb a Bihar megyei RMDSZ művelődési, majd civil szervezetekért és a tudományért felelős alelnöke, 2008 és 2012 között nagyváradi önkormányzati képviselő. 2012-től a Nagyvárad–velencei római katolikus plébánia egyháztanácsának tagja. 2016-ban a kolozsvári EMKE Partiumi alelnöke, 2017-ben a Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI) és a Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) tagja lett. Nem mellesleg nemzetközi sakk versenybíró is.  

E kiemelkedő, sokrétű és elkötelezett munka elismeréseként terjesztették fel dr. Fleisz Jánost a Magyar kultúráért-díjra.

Örömmel tölt el, hogy közeli szemtantúja lehettem dr. Fleisz János munkásságának és az is, hogy őt és feleségét, Judit asszonyt, aki kitartó segítője férjének, barátaimnak tudhatom.

Lejegyezte:

Kelemen Mária, a BINCISZ (BIHAR MEGYEI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE) alapító tagja, a VARAINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY egykori kurátora

Könyvbemutató és kiállítás Csökmőn

A Magyar Kultúra Ünnepe 2018 keretében január 25-én csütörtökön Csökmőn egy értékes kiállítás megnyitásával egy időben bemutatták dr. Fleisz János nagyváradi történész, egyetemi tanár, Nagyvárad művelődési élete 1940-1944 című könyvét. A szerzővel ezúttal is Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke beszélgetett. A rendezvény végén dedikálásra került sor.

Balról jobbra: Kiss Andrea, dr. Fleisz János és Porkoláb Lajos.

További képek >>>

Egy felemás korszak története

2018. január 19-én, pénteken délután a váradi Lorántffy központban mutatták be a Magyar Kultúra Ünnepe 2018. rendezvénysorozat keretében dr. Fleisz János: Nagyvárad művelődési élete 1940–1944 című kötetét.

Tizennyolc éve szervezi közösen Nagyvárad és Berettyóújfalu a Magyar Kultúra Ünnepét, idézte fel a péntek délutáni kötetbemutatón a múltat Fleisz János huszadik önálló kötetének a bemutatója alkalmából, kifejtve azt, hogy a két város közös szervezése a bihari összetartozást példázza, ami kihatott a testvérvárosi kapcsolatokra is. Hozzátette, hogy a kultúrának közösségformáló ereje van, és bár a politika megosztja a magyar közösségeket, a kultúra szerepe az összefogás erősítése, ezért politikai állásponttól függetlenül mindenkinek együtt kell ünnepelnie a Magyar Kultúra Ünnepét. A továbbiakban a Nagyvárad művelődési élete 1940–1944 című könyvet bemutató Porkoláb Lajos berettyóújfalui művelődésszervezőről elmondta, neki nagy szerepe van abban, hogy folytathatják ezt az eseménysorozatot. Ehhez kapcsolódva maga Porkoláb Lajos úgy fogalmazott: „akkor csinálunk valamit jól, ha nem akarjuk abbahagyni”.

További képek>>>

Kötetbemutató

A szerző és a méltató valójában elbeszélgettek egymással a kötetről a Lorántffy központban szép számban megjelent érdeklődők előtt. A Nagyvárad történelme kutatásának a nehézségeiről szólva Fleisz János elmondta, hogy az 1940–1944 közötti időszak egy fehér folt a magyar történetírásban, egyrészt mert a forrásadottság nem megfelelő, másrészt pedig azért, mert senki sem foglalkozott szívesen ezzel a korszakkal: pár mondatban elintézték az egész időszakot, mintha akkoriban nem lettek volna fontos teljesítmények. Fleisz János hozzátette, hogy vannak ennek a korszaknak nagyon szép, és nagyon csúnya szakaszai is.

A korszak

Az említett korszakolás kiindulópontja a Második Bécsi Döntés, amely lényegében a tengelyhatalmak stratégiai döntése volt: a velük szövetséges Magyarországból és Romániából két, nagyjából azonos méretű államot faragtak, mindkét országban nagyjából azonos nagyságrendű kisebbséggel, mert úgy látták, hogy ez szolgálja leginkább a Harmadik Birodalom érdekeit. A döntés nyomán Erdély északi része és Nagyvárad is visszakerült Magyarországhoz. A könyvből többek között kiderül, hogy bár az 1919-es impériumváltáskor hatalmas veszteségek érték Nagyváradot – a jogakadémia, az önálló színtársulat és a római katolikus püspökség megszűnése –, az eltelt húsz év alatt mégsem sikerült román várost csinálni belőle, ugyanis az 1941-es népszámláláskor a 92 ezres lakosság 92 százaléka magyar anyanyelvű volt. Ezért sem meglepő, hogy 1940-ben alig néhány hét alatt visszaállt a magyar polgári közigazgatás a városban.

Művelődési élet

Fleisz János hangsúlyozta, hogy az azt megelőző húsz évhez viszonyítva teljesen más minőségű művelődési élet alakult ki Nagyváradon a tárgyalt időszakban. Elmondta: érzékelhető volt az a törekvés, hogy Nagyváradot ismét kulturális központtá tegyék, hiszen ismét lett állandó és önálló színháza Váradnak, újralétesítették a nagyváradi római katolikus püspökséget. Olyan jeles írók alkottak Váradon, mint Horváth Imre és Tabéry Géza. A képzőművészeti élet is erős volt a városban, bár az kétségtelen, hogy a zsidótörvények negatívan érintették a helyi képzőművészeti életet. A beszélgetés után a megjelentek tehették fel kérdéseiket. A kötetbemutatón közreműködött Meleg Vilmos, aki Kölcsey Himnuszát, és váradi költők verseit szavalta el, valamint a Nagybajnócai Népdalkör három fiatal énekese, akik bukovinai népdalokat adtak elő. Az esemény szeretetvendégséggel zárult.

Forrás: https://www.biharinaplo.ro/helyi/2018/01/21/egy-felemas-korszak-tortenete.biharinaplo

A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE 2018 - Közösség formáló kultúra

Nagyvárad, 2018. január 19. (péntek) 17.00 óra

Helyszín: Nagyvárad, Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ, Múzeumterem. Ezredévi emléktér / Str. Libertatii 40. szám.

Üdvözlő beszédek:

Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke, az EMKE alelnöke

Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke

Könyvbemutató

Dr. Fleisz János: Nagyvárad művelődési élete 1940-1944. Nagyvárad, 2017.

A szerzővel beszélget: Porkoláb Lajos

Közreműködik a berettyóújfalui Nagy Bajnóca Népdalkör

Szervezők:

MAGYAR POLGÁRI EGYESÜLET-NAGYVÁRAD

BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

(BINCISZ)

Együttműködő partnerek:

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Partiumi Alelnökség

Bihari Népfőiskola, Berettyóújfalu

Biharország Civil Társulás

Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen

Sapientia Varadiensis Alapítvány