ési és Népfőiskolai Egyesület elnöke beszélt.
A berettyóújfalui Városi Művelődési Központ munkatársainak kezdeményezésére alakult meg a Bihari Népfőiskola a 90-es évek ele
jén. Tevékenységébe igyekezett bevonni a település értelmiségét, elsősorban az oktatási, kulturális intézmények helyi ügyek iránt érdeklődő, nyitott munkatársait. Kapcsolódott az akkor újjáéledő népfőiskolai mozgalmakhoz, ezen belül is a Magyar Népfőiskolai Társaság keretében működő Megyei Népfőiskolai Tanácshoz. Kezdetektől tudatosan felvállalta az 1920-as években Brózik Dezső által szervezett gazdasági népiskolák és az 1946–48 között működött bihartordai Sárréti Népfőiskola szellemiségét, örökségét.
Mi változott a kezdetek óta?
A szervezetet 2000-ben jegyeztettük be önálló egyesületként, bízva abban, hogy ezáltal még hatékonyabban végezzük munkánkat. Legfontosabb célnak a kistérség forrásteremtő képességének a javítását határoztuk meg. Ennek egyik lehetséges módját a helyi értelmiség „szürkeállományának” aktivizálásában láttuk. Fontosnak tartjuk, hogy a hatékony munkavégzéshez hálózatokat hozzunk létre, ebbe szükség szerint vonjuk be a kistérségen kívül tevékenykedő szakembereket is. Ennek szellemében dolgoztunk együtt korábbi projektjeinkben a megye és az ország hasonló célokat szolgáló szervezeteivel, felsőoktatási intézményekkel. Egyesületünk a kezdetekben a berettyóújfalui Városi Művelődési Központ keretében szervezett programokat. Indulásakor a település és a kistérség helyi erőforrásainak feltárásával, integrálásával törekedett a kulturális, közművelődési terület színesítésére, erősítésére. A helyi nyilvánosság szélesítésére szerveztünk különböző előadásokat és rétegprogramokat is. Egy-egy szakterület neves tudósát, közéleti szereplőjét kértük fel előadónak. A társadalmi válságok újabb és újabb megjelenésével azonban előbbi tevékenységeinknek nem volt hatásuk a környezetünkre, és ekkor döntöttünk úgy, hogy a felnőttképzést mint eszközt használjuk a lecsúszott csoportok felzárkóztatására. Ezért komplex szemléletmóddal törekszünk integrációs programokat kidolgozni. Először a hátrányos helyzetűek képességeit, készségeit kell fejleszteni, hogy váljanak alkalmassá az integrációs folyamatba való bekapcsolódásra. Mivel ez a folyamat többszereplős, nyilván a befolyásunk az eredményességre korlátozott. Ezért törekszünk partneri kapcsolatok, programok kialakítására. Ezt sikerült elérnünk Hajdú-Bihar megye több civil szervezetével, települési önkormányzatával, illetve a határon átnyúló programok esetén nagyváradi civil szervezetekkel, intézményekkel.
Mennyire tudnak naprakészek maradni, ha ennyire szerteágazó a tevékenységük?
Fejlesztési terveinket két fő irányban határoztuk meg. Törekszünk a környezet reális igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével olyan felnőttképzést kínálni, amely alapképzést, képesség- és készségfejlesztést nyújt. Az oktatás, a felnőttképzés azon területeit, fehér foltjait célozzuk meg, melyeket a közoktatás a jellegéből, működési mechanizmusából adódóan, az iskolarendszeren kívüli szakképzés, felnőttképzés pedig a profitorientáltsága miatt nem tud ellátni, felvállalni. A hagyományos módszereken túl non-formális, interaktív módszereket is alkalmazunk. Fontos számunkra mind a programjaink, mind a szükséges emberi erőforrás folyamatos fejlesztése. Irányelvként az Európai Bizottság 2003-ban elfogadott határozatát alkalmazzuk. Másrészt a kistérséghez tartozó 29 település bármelyikén speciális felnőttképzési programokat dolgozunk ki a kistérség gazdasági szempontjaira építve. A megyei, regionális együttműködések mellett fontosnak tartjuk a partiumi magyarság segítését is sajátos eszközeinkkel. Eddig is voltak közös programjaink annak érdekében, hogy megőrizzük Bihar kulturális hagyományait, ápoljuk közös kultúránkat. Úgy érzékeljük, hogy a partiumi magyarság nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, melyek megakadályoznák további leszakadását, az asszimilációs folyamat erősödését. Földrajzi helyzetünkből, szakmai tapasztalatainkból adódóan bázisai lehetünk egy határon átnyúló integrációs folyamatnak a határ túloldalán élő magyarság segítése érdekében.
A Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) képviseletében
Kelemen Marika az Anna Nőszövetség elnöke (lila kabátban)
mellette Fleisz Judit a Sapientia Varadiensis alelnöke
Ha jól érzékelem, működésük nem „csak” Biharországra korlátozódik. Mit kell tudni például a Népfőiskolák együttműködése Európában című nagyszabású projektjükről?
Ez a nemzetközi projekt 2012. szeptember 1-jén indult, már a második módszertani képzési programját is befejeztük 2013. május 26-án. A programba a Bihari Népfőiskolán kívül a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület Debrecenből, A Művelődés Háza és Könyvtára Sárospatakról, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsvárról, a Kallós Alapítvány Válaszútról, a Téka Alapítvány Szamosújvárról, a Teleki Magyar Ház Nagybányáról, a Bihar Megyei Civil Szervezetek Szövetsége és a Mihai Viteazul Műszaki Szakkollégium Nagyváradról delegált résztvevőket. A felnőttképzés módszertana és a Képzők képzése, kulcskompetenciák fejlesztése tanfolyamon összesen 34-en vettek részt. Márciusban Sárospatakon elkezdődtek a műhelyfoglalkozások is, kilencet dolgoztunk ki, és ezekhez elkészítjük a tananyagot is, valamint megjelentetünk egy kiadványt, melyben bemutatjuk a részt vevő szervezeteket és a projekt eredményeit. Nemzetközi elismertségünk másik példája a Logic programban való részvételünk. 2011 elején keresett meg bennünket egy francia szervezet azzal, hogy vegyünk rész a Leonardo partnerségi projektben. A megkeresésre igent mondtunk, így lehettünk részesei a hét ország – Francia-, Török-, Lengyel-, Spanyolország, Portugália, Bulgária és Magyarország – hét szervezete által megvalósított 24 hónapos projektnek.
Mondhatom azt, hogy eddigi tevékenységük megkoronázása az az építkezés, amelyik most Berettyóújfaluban zajlik?
Nem szerénytelenség, ha azt állítjuk, hogy történelmi eseményeknek vagyunk az átélői. Székházunk felépítésével népfőiskolánk lesz az első civil szervezet Berettyóújfaluban, melynek új épülete lesz. Talán jelképes is lehet ez az építkezés biztató jövőnket illetően. A munka a terveknek megfelelően halad, rövidesen befejeződik az I. üteme. Ha elkészül, 120 négyzetméteren, kulturált környezetben dolgozhatnak munkatársaink. Az Információs Iroda mellett kialakítunk egy tantermet, melyben a felnőttképző tanfolyamok mellett kisebb csoportok egyéb közösségi rendezvényeit is lebonyolíthatjuk. Az épületet júliusban adjuk át, terveink szerint ősztől az új helyen folytatjuk munkánkat. A II. ütemben a tetőtér beépítését tervezzük. Bízunk benne, hogy találunk rá forrást, így téve teljesebbé szolgálatunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése