2017. január 25., szerda

A kultúránk a közös értékünk

A január 17-24. közt zajló A Magyar Kultúra ünnepségsorozat keretében péntek délután a BINCISZ és az EMKE szervezett programot a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében könyvbemutatóval.
Az érdeklődőket üdvözlő és a további folyamatos szervezéstől elköszönt dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke és az EMKE alelnöke felidézte, hogy 16 éve, vagyis 2001. január 22-én bonyolították le először A Magyar Kultúra Napját Porkoláb Lajos berettyóújfalui népművelővel közösen, így az idei a 17. ilyen jellegű rendezvény. Kezdetben csupán egynapos volt, aztán az évek folyamán volt olyan időszak, hogy kiterjedt 12 napra is, a most éppen zajló ünnepségsorozat 10 napig tart. Előfordult, hogy egy évben több mint 20 eseményt rendeztek, összesen pedig körülbelül 200 rendezvény vonzott több mint 20 ezer érdeklődőt. Jelentős ünnepségsorozattá nőtte ki tehát magát Biharországnak a határ mindkét oldalán, ami azért lényeges, mert bizonyítja, hogy magyar kultúránk napjainkban is az egyik legfontosabb összetartó és identitásmegőrző erő. Idén újdonság, hogy a Szent László Líceum nem csupán partnerként és házigazdaként, hanem társszervezőként is megjelent, és bekapcsolódott az EMKE is. “A kultúránkat nem csupán a napján vagy az ünnepén kell ápolni, terjeszteni és továbbörökíteni, hanem a hétköznapokban is, nem engedve azt, hogy veszítsen a színvonalából”- nyomatékosította dr. Fleisz János.
Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke úgy fogalmazott: 17 év nagy idő és “olyat sikerült megvalósítani, amit nem lehet abbahagyni”. Ugyanakkor Márai Sándortól és Wass Alberttől vett idézetekkel szemléltette, hogy mit jelent a kultúra.
Könyvbemutató
Zalder Éva iskolaigazgatónő a saját, a tantestület és a diákok nevében megtisztelőnek nevezte hogy ismét a líceum szolgálhatott otthonául az összejövetelnek. Úgy vélte: jelzésértékű, hogy együtt ünnepelnek a civil szervezetek, illetve a különféle értelmiségi rétegek képviselői.
Dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész sajnos betegség miatt nem tudott eljönni, így Fleisz János: Városfejlődés, regionális átalakulás. Nagyvárad, Partium, Erdély című tanulmánykötetét Porkoláb Lajos mutatta be, illetve beszélgetett erről a szerzővel. Mint elhangzott, abban az értelemben folytatása eddigi munkásságának, hogy tartalmazza azokat a szövegeket, amik a korábbi könyvekből kimaradtak, valamint a legfrissebb kutatások eredményeit és a közelmúltban tartott előadások anyagát.
Egyebek mellett elérhetővé tette az erdélyi magyar sajtótörténet váradi vonatkozású részeit, beleszőtte Nagyvárad 20. századi várostörténetét és gazdagította, aktualizálta ’48 váradi kötődésű hőseinek adatait. Ez dr. Fleisz János 19. könyve, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg a Litera Print kiadó gondozásában, és olyan koncepció mentén lett összeállítva, hogy változatos legyen, mert a szerző szerint csak így hatásos egy tanulmánykötet.
Az ünnepségen fellépett Meleg Vilmos színművész, a Szilligeti Színház tagja és a berettyóújfalui Körömvirág együttes (Kocsis Csaba, ifj. Miczura Károly és Szászné Ökrös Beáta) a “Ha én a kettes villamos…” című műsorral. Ugyanakkor a Szent László Líceum néhány diákja Arany János A bajusz című elbeszélő költeményének a dramatizált változatát adta elő. A tehetséges fiatalokat Kovács Márta, Rázmán Enikő és Zalder Éva tanárnő készítették fel.
Ciucur Losonczi Antonius - Bihari Napló

2017. január 20., péntek

A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE BIHARKERESZTESEN

2017. január 19-én, csütörtök délután a biharkeresztesi Művelődési Házban, a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) kezdeményezésére létrejött Magyar Kultúra Ünnepe 2017 rendezvénysorozat keretében előadások zajlottak a Tiszáktól a Tiszáig címmel.
C:\Users\Fleisz\Desktop\MKÜ 2017\Biharkeresztes\DSCN3460.JPG
Jobbról balra: Porkoláb Lajos, dr. Fleisz János, dr. Dénes Zoltán és Kiss László

Az előadókat és a termet zsúfolásig megtöltő közönséget Boros Beáta a biharkeresztesi Városi Művelődési Ház és Könyvtár vezetője köszöntötte, utána Barabás Ferenc Biharkeresztes polgármestere mondott üdvözlő beszédet, kiemelve a magyar kultúra napja jelentőségét, valamint helyi megünneplésének hagyományait, majd köszöntötte a város kultúrájáért egész évben munkálkodókat.

Ezt követően Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület vezetője miután köszöntötte a jelenlévőket, elmondta, hogy Berettyóújfaluban és Nagyváradon már 17. alkalommal szervezik meg a Magyar Kultúra Napja köré épített rendezvénysorozatot a bihari térség összetartozása és közös értékei jegyében.

Ezután átadta a szót dr. Fleisz János egyetemi tanárnak a rendezvénysorozat másik főszervezője, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnökének, aki örömének adott hangot, hogy a közel 16 éve megtörtént egymásra találás óta folyamatos kapcsolat alakult ki a térségben, majd aláhúzta, hogy Nagyváradon 2001 óta szervezik meg közösen a rendezvényt, amelyre az idén is sor kerül.  Ezután a történész, előadására került sor A Tiszák és Nagyvárad címmel. Ebben röviden bemutatta a borosjenői nemes és borosjenői és szegedi gróf Tisza család történetét, majd sorra ismertette a Nagyváradon született és Bihar vármegye főispáni helytartója Tisza Lajos (1798-1856), illetve fia az ugyancsak Nagyváradon született Tisza Kálmán (1830-1902), valamint unokája Tisza István (1861-1918) Nagyváradhoz, Biharhoz való kötődését és kiemelkedő politikai szerepét. Elhangzott, hogy a Tiszák egy olyan kiemelkedően jelentős nemesi család, amely két miniszterelnököt is adott Magyarországnak. Érintette az 1939-ben lebontott Tisza-ház emlékét, valamint az 1942-ben Nagyváradon felállított Tisza Kálmán szobor hányattatását. Az előadás végén megállapította, hogy a Tiszák kapcsolata Nagyváraddal és Biharral számottevő volt, ennek feltárása ezért is kötelességünk.

Ezután dr. Dénes Zoltán egyetemi tanár beszélt Tisza Kálmán politikai karrierjének előzményeiről, tevékenységének jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy hosszú miniszterelnöksége idején (1875-1890) az egész országban addig páratlan fejlődés indult. Ismertette, hogy a Tiszák életével és szerepével kapcsolatban komoly kutatások indultak, amelyek szeretnék eloszlatni a sok évtizedes bizonytalanságokat.

Végül Kiss László berettyóújfalui tanár érdekes előadása következett, aki anekdoták és történetek által helyezte el a Tisza családhoz köthető eseményeket.  A tanácskozás ismét tükrözte, hogy a magyar kultúra fontos összetartó erő a bihari térség ma még határokkal elvágott két oldala között. A rendezvénysorozat jó hangulatú eszmecserével zárult, ahol a további együttműködési terveket is megtárgyalták.

Képek >>>


2017. január 19., csütörtök

Magyar Kultúra Ünnepe 2017 - NYITÓRENDEZVÉNY Berettyóújfaluban

A Magyar Kultúra Ünnepe 2017 rendezvénysorozat megnyitója keretében 2017. január 17-én, Berettyóújfaluban pódiumbeszélgetésre került sor 500 éves a reformáció címmel a helyi Nadányi Zoltán Művelődési Ház Színháztermében.
Kedden a Bihari Népfőiskola szervezésében a Magyar Kultúra Ünnepe 2017 rendezvénysorozat nyitórendezvényét tartották meg Berettyóújfaluban, amely szép számú közönség előtt bensőséges hangulatban folyt le.

A jelenlévőket Porkoláb Lajos a Megyei Népfőiskola Egyesület Debrecen elnöke, a rendezvény egyik elindítója üdvözölte, felelevenítve a 16 évvel ezelőtti kezdetet, amelyben dr. Fleisz Jánossal a BINCISZ elnökével együtt kezdeményezték a magyar kultúra napjának Berettyóújfaluban és Nagyváradon való közös megszervezését. Örömét fejezte ki, hogy az idén már 17. alkalommal szervezik meg, az immár hagyományossá vált rendezvénysorozatot.


Az idei nyitórendezvényt a reformáció 500 éves évfordulójának szentelték.


Májláth József református lelkész áhítata után, a jelenlévőket Muraközi István Berettyóújfalu polgármestere köszöntötte, kiemelve a kezdeményezés jelentőségét és a magyar kultúra határok feletti összetartó erejét.

Ezután pódiumbeszélgetés keretében az első előadást dr. habil. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár tartotta A reformáció jelentősége Nagyváradon és Biharban címmel. Ebben bemutatta, hogy Nagyváradon a reformációt a lakosság ellenállása miatt csak erősszakkal lehetett bevezetni. Varkocs Tamás, Izabella királynő híve kilenc havi ostrom után 1557. június 13-án elfoglalta a váradi várat, egyben lefoglalta a királynő számára a káptalan birtokait. A város behodolt az özvegynek, ő pedig megerősítette Várad kiváltságait. Várad fejedelmi civitas lett, ez 1557-től egészen az 1660-as török hódításig tartott. A püspökség megszűnt, 145 évig 15 katolikus püspök várta a napot, hogy ismét saját egyházmegyéjében működhessen. A továbbiakban többek között kitért Várad helyzetére reformáció idejében, illetve arra, hogy Nagyvárad kiemelkedő katolikus központból a protestantizmusnak lett a fellegvára, hiszen konzisztóriuma, főiskolája s nyomdája fontos szerepet játszott a magyar közösség életében. A nagy fejedelmek, így Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, valamint felesége Lorántffy Zsuzsanna idejében a város ismét virágzásnak indult. Ennek 1660-ban a török hódítás vetett véget. Ekkor a kollégium diákjai élén Mártonfalvi György tanárukkal Debrecenbe mentek, ahol az ottani kollégium fejlődésére nagy hatással voltak, a Váradi Bibliát és Szenczi Keretész Ábrahám nyomdagépeit pedig sikerült a hódítókkal kötött alku értelmében kimenekíteni, előbb Debrecenbe, majd Kolozsvárra, így jelenhetett meg 1661-ben az első teljes kiadású magyar bibliafordítás Erdélyben.

Ezt követően dr. habil. Sári Mihály egyetemi tanár a reformációról, mint a magyar nyelv és kultúra, illetve a nemzet megmaradás alappilléréről értekezett, hangsúlyozva, hogy a reformáció nélkül valósággá válhattak volna azok a jóslatok, amelyek a magyar nemzet halálát és eltűnését vizionálták.

Végül dr. Kovács Krisztián református lelkész a reformáció teológiai és egyháztechnikai vetületeiről értekezett, aláhúzva, hogy a reformáció az egyház megújulását és nemzeti kötődését mozdította elő, illetve hogy ennek a megújulásnak ma is folytatódnia kell, csak akkor érheti el a kezdeményezők által megfogalmazott magasztos célokat.

A rendezvényt Meleg Vilmos nagyváradi színművész versösszeállítással tette színesebbé.

Záróbeszédében Porkoláb Lajos a rendezvénysorozat további eseményeire hívta meg a jelenlévőket.

Képek >>>


2017. január 13., péntek

A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE 2017


                                                            
Képtalálat a következőre: „Berettyóújfalu címer”Kapcsolódó kép


A MAGYAR KULTÚRA
ÜNNEPE
Nagyvárad – Berettyóújfalu,
2017. január 17–24.




BERETTYÓÚJFALU


Január 17. (kedd)
  • 17.00 Ötszáz éves a reformáció – pódiumbeszélgetés A beszélgetés résztvevői: Dr. Fleisz János egyetemi tanár, Dr. Sári Mihály egyetemi tanár, Dr. Kovács Krisztián egyetemi adjunktus, református lelkipásztor Ünnepi köszöntőt mond: Muraközi István polgármester Helyszín: Nadányi Zoltán Művelődési Ház színházterme (Bajcsy-Zsilinszky u. 27.)
Január 20. (péntek)
  • 18.00 20. Táncház a Bihar Néptáncegyüttessel Tánctanítás Bak Judit és Király Sándor vezetésével Kísér a Bakator Zenekar. Helyszín: Retro Klub (Dózsa Gy. u. 48.)
Január 21. (szombat)
  • 15.00 Erdély partiumi szemmel – a Tibor Ernő Galéria alkotóinak kiállítása Megnyitja: Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület – Debrecen elnöke. Közreműködik: Kmecz Anna. Helyszín: Mozi Galéria (Szent István tér 5.)
  • 17.00 Kitekintett Szűz Mária napkeletre - Petrás Mária képzőművész kiállításának megnyitója Megnyitja: Harangozó Imre tanár, néprajzkutató. Közreműködik a Csipkefa Zenekar. Helyszín: Nadányi Zoltán Művelődési Központ – Bihar Vármegye Képgaléria (Bajcsy-Zsilinszky u. 27.)
  • 18.00 A magyar kultúra ünnepe berettyóújfalui gálaestje Köszöntőt mond: Biró Rozália, Bihar megyei képviselő Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere Az Erdélyi Gábor-díj átadása, a Muzsikás Együttes élő koncertje. Közreműködik: Petrás Mária. Helyszín: Nadányi Zoltán Művelődési Ház színházterme (Bajcsy-Zsilinszky u. 27.)
Január 23. (hétfő)
  • 11.00 A jogszolgáltatás története Berettyóújfaluban A Debreceni Törvényszék, a Berettyóújfalui Járásbíróság és a Bihari Múzeum által szervezett konferencia és a modern bírósági szervezetrendszer létrejöttének 145. évfordulója alkalmából rendezett bíróságtörténeti kiállítás. Köszöntőt mond: Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Dr. Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke, Dr. Budai Szabolcs, a Berettyóújfalui Járásbíróság elnöke, Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere. 1871-ben keletkezett az a törvény, amely Magyarországon megteremtette a modern igazságszolgáltatás rendszerét. A következő évben az Igazságügyi Minisztérium 360 járásbírósági székhelyet jelölt ki, így Berettyóújfaluban is létrejött a királyi járásbíróság. A 145. évforduló alkalmából, illetve a 2015-ben a Debreceni Törvényszék történetével megkezdett sorozat folytatásaként a Berettyóújfalui Járásbíróság tanulmánykötetet tervez megjelentetni „A jogszolgáltatás története Berettyóújfaluban” címmel. A magyar kultúra napjához kapcsolódó programok sorába illesztve a Berettyóújfalui Járásbíróság a Debreceni Törvényszékkel, Berettyóújfalu Város Önkormányzatával és a Berettyó Kulturális Központtal együttműködve, a későbbiekben megjelenő kötet szerzői közreműködésével tudományos konferenciát rendez. A konferencia ideje alatt, a helyszínen megtekinthető a Berettyóújfalui Járásbíróság épületében elhelyezett állandó bíróságtörténeti kiállításának egy része. Szakmai előadások:
  • 11.40–12.00 Bihar vármegyei törvényszékek a XVII. századtól 1871-ig. Papp László egyetemi adjunktus (DE ÁJK) 12.20–12.40 Szemelvények a magyar jogszolgáltatás történetéből 1871-ig Bihar vármegyében. Csarkó Imre történész muzeológus (Bihari Múzeum) 12.40–13.00 Berettyóújfalu a hajdúk letelepedésétől 1944-ig. Török Péter főlevéltáros (Budapest Főváros Levéltára) 13.40–14.00 A Berettyóújfalui Járásbíróság megszervezése és működése1872-től 1949-ig. Balogh Judit egyetemi docens (DE ÁJK) 14.00–14.20  A Berettyóújfalui Járásbíróság épületének története. Megyeri-Pálffi Zoltán egyetemi adjunktus (DE ÁJK) 14.20–
  • 14.40 A Berettyóújfalui Járásbíróság háborús időszaka. Kovács Ilona főlevéltáros (MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára) 15.00–15.20 Királyi Járásbírósági elnökből napszámos – Dr. Barcsay László életrajza. Bagossyné Körtvélyesi Mária bíró (Berettyóújfalui Járásbíróság) 15.20–15.40 „Jogi esetek” a bihari irodalomban. Szémánné Veres Gabriella irodalmi muzeológus (Bihari Múzeum) 15.40–16.00 Arcképcsarnok – a Berettyóújfalui Királyi Járásbíróság dolgozói 1872-től 1949-ig.  Sándor Mária néprajzos muzeológus (Bihari Múzeum) Helyszín: Járási Hivatal Fráter László-terme (Kossuth u. 6.)


Január 24. (kedd)
  • 14.00 Arany János történeti balladáinak múlt-szemlélete c. előadás Helyszín: Sinka István Városi Könyvtár olvasóterme (Kálvin tér 1.)


NAGYVÁRAD


Január 19. (csütörtök)
  • 17.00 Dr. Soós István polgármester - előadás Pásztai Ottó helytörténész, Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Helyszín: Nagyváradi vár I. épülete, tanácskozó terem


Január 20. (péntek)
  • 16.00 „A magyar kultúra közös értékünk” Üdvözlőbeszédek: Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke, az EMKE alelnöke, Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke, Zalder Éva-Mária, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója Könyvbemutató: Dr. Fleisz János: Városfejlődés, regionális átalakulás. Nagyvárad, Partium, Erdély. Nagyvárad, 2017. A kötetet bemutatja dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész (Budapest)  Előadás: Arany János: A bajusz c. elbeszélő költemény dramatizált változata. Felkészítők: Kovács Márta, Rázmán Enikő, Zalder Éva-Mária. Előadják a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai Zenés műsor: Fellép a berettyóújfalui Körömvirág együttes. Helyszín: Nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum díszterme, Partenie Cosma (Nogáll) utca 5. szám Január


22. (vasárnap)
  • 14.00 Beszélgessünk a kultúráról a Magyar Kultúra napján Műgyűjtés, a magángyűjtemények különleges világa – Partium Alapítvány és az In Memoriam Jakobovits Miklós Társaság közös rendezvénye Köszöntőt mond: Dr. Földes Adalbert, a Partium Alapítvány elnöke. Meghívott előadók: Nagy T. Katalin, művészettörténész, Budapest, Dr. Böhm József, Ph.D. műgyűjtő, Berlin. A beszélgetéseket koordinálja: Jovián György, Munkácsy-díjas festőművész Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Központ, Nagyvárad Libertăþii tér 40 sz. 16.00 Dombi Géza festőművész kiállításának megnyitója A kiállítást megnyitja: Kállai Irén, a Berettyó Kulturális Központ igazgatója és Gavrucza Tibor, a Tibor Ernő Galéria kulturális vezetője. Helyszín: Tibor Ernő Galéria
  • 19.00 A magyar kultúra ünnepének nagyváradi gálaestje és díjátadója Köszöntőbeszédet mond: Halász János országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelőtestületének elnöke, Cseke Attila az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének elnöke A Bihar kultúrájáért díjak átadása Előadás: Füst Milán: Máli néni – vígjáték. Helyszín: Szigligeti Színház


Január 23. (hétfő)  
  • 12:00 Együtt szaval a nemzet - a Himnusz közös szavalása a debreceni Szoboszlói Úti Általános Iskola diákjaival Helyszín: a Szacsvay Imre Általános iskola tornaterme
  • 13:00 Baki-Szmaler Györgyi rajztanárnő munkáiból álló kiállítás megnyitója Helyszín: a Szacsvay Imre Általános iskola aulája


Január  24. (kedd)
  • 13:00 Beszélgetés skype-on Szacsvay László budapesti színművésszel (Szacsvay Imre rokona) a magyar nyelv életet, munkásságot meghatározó szerepéről Helyszín: a Szacsvay Imre Általános iskola tornaterme
A rendezvény fővédnökei: Kelemen Hunor az RMDSZ szövetségi elnöke, Halász János országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelőtestületének elnöke Védnökök: Biró Rozália Bihar megyei képviselő, Muraközi István Berettyóújfalu polgármestere







2017. január 12., csütörtök

A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE NAGYVÁRADON 2017


„A magyar kultúra közös értékünk”
Nagyvárad, 2017. január 20. (péntek) 16.00 óra

Helyszín:
Nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum díszterme
Partenie Cosma (Nogáll) utca 5 szám.

Üdvözlő beszédek:
Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke, az EMKE alelnöke
Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke
Zalder Éva-Mária, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója

Könyvbemutató
Dr. Fleisz János:
Városfejlődés, regionális átalakulás. Nagyvárad, Partium, Erdély. Nagyvárad, 2017.
A kötetet bemutatja dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész (Budapest)

Előadás
Arany János:  A bajusz c. elbeszélő költemény dramatizált változata.
Felkészítők:  Kovács Márta, Rázmán Enikő, Zalder Éva-Mária.
Előadják a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai

Zenés műsor
„Én, a kettes villamos". A Körömvirág (Berettyóújfalu) együttes műsora.
Vezető: Kocsis Csaba


Szervezők:
BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
(BINCISZ)
SZENT LÁSZLÓ RÓMAI KATOLIKUS TEOLÓGIAI LÍCEUM, NAGYVÁRAD
Együttműködő partnerek:
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Partiumi Alelnökség
Bihari Népfőiskola, Berettyóújfalu
Biharország Civil Társulás
Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen
Sapientia Varadiensis Alapítvány




    

2016. december 7., szerda

CIVILEK ÉS SZELLEMI HONVÉDŐK TALÁLKOZTAK BUDAPESTEN


2016. december 2-án rendezték meg a Kárpát-medence legfontosabb civil szervezeteinek és a szellemi honvédők ünnepi összejövetelét a Civil Összefogás Forum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) évzáró ünnepségén.  
A budapesti Szent Margit Gimnázium dísztermében a Kárpát-medence magyar régióinak civil szervezetei és a szellemi honvédők találkoztak. Nagyváradról jelen volt az eseményen dr. Fleisz János a BINCISZ elnöke, az EMKE alelnöke és Fleisz Judit a Sapientia Varadiensis Alapítvány alelnöke.

Megnyitó beszédében Csizmadia László CÖKA elnök megállapította, hogy „A mai, pártérdekekkel és elaggott ideológiákkal tömjénezett világunkban olyan polgárokra van szükség, akik nemzetüket, a nemzetek közösségét a szuverenitás eszmeiségét követve kívánják megőrizni”, majd hozzátette, a több mint 2000 Kárpát-medencei szervezet megkérdőjelezhetetlen hozzáállással bizonyítja érdekeltségét a civil összefogást illetően. Hangsúlyozta, hogy a civileknek fontos szerepük van abban, hogy a nemzeti kultúra fennmaradjon.
Ezután Balog Zoltán az Emberi Erőforrások minisztere tartott előadást. Ebben kifejtette: „Magyarország erősödik, és ezt nemcsak a számok mutatják, hanem az is, hogy erősödnek polgári, nemzeti, keresztény közösségei.” Ezután kiemelte: „egy ország ereje nem elsősorban a gazdasági erejében, nem is kizárólag politikai erejében vagy tudományos eredményeiben van, hanem a közösségei erejében”. Aláhúzta azt is ma már nem elég defenzív módon megnyilvánulni: „Nem elég megvédeni azt, amink van, hanem vissza kell szerezni, ami a miénk volt”
Dr. Fricz Tamás politológus a mai helyzet általános elemzését végezte el. Rámutatott, hogy a liberális globalista erők vissza akarják teljesen szorítani a nemzeti eszmét és a demokráciát, ezek fölé akarják helyezni a globalizációt. Erre találták ki a PC kifejezést (Political Correctness), amely a liberális világ szellemi kifejezője. Ebben most léket ütött az új amerikai elnök megválasztása, aki a jó értelemben vett amerikanizmust és a nemzeti elvet a globalizáció elé helyezi. Véleménye szerint a magyarságnak továbbra is a nemzeti és demokratikus úton kell haladnia, amely tehát a mostani politikai irány folytatását jelenti.
A rendezvényen átadták a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának „szellemi honvédő” díjait. A kitüntetést idén ifj. Tóth György szerkesztő-műsorvezető, dr. Völgyesi Miklós nyugalmazott bíró és a FOKUSZ, a Kárpát-medencei Kulturális Kapcsolatokért Közhasznú Egyesület vehette át. A résztvevők megkapták a Civilitika- A népfelség tudománya  című könyvet, amely a civil társadalom jelenlegi problémáit elemzi.