Ahogy a csütörtök este bemutatott, Az erdélyi magyarok
önszerveződése (1989-1990) című tanulmánykötetet hátlapján is olvasható, az
1989-es romániai forradalom viszonylag népszerű volt az elmúlt 25 év történeti,
politológiai és szociológiai jellegű irodalmának, és nem utolsósorban egyik
központi kérdése lett a rendszerváltással együtt járó politikai vitáknak. A
’89-es események magyar szemszögből történő kutatása 2010-ben indult el a
kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet keretében. A kutatás lezárásaként
készült el az a tizenkét esettanulmány, amiket ebben a kötetben- Bárdi Nándor,
Gidó Attila és Novák Csaba Zoltán szerkesztésében- közreadtak, és amelyek a
jelentősebb magyarlakta erdélyi, bánsági és partiumi városok eseményeit
tekintik át, összefoglalva a korszak eseményeit és nyitott kérdéseit.
A cél az volt, hogy a romániai rendszerváltozásnak egy eddig kevésbé ismert oldalát- tételesen a magyar/kisebbségi szerepvállalást és önszerveződést- szakszerű történeti kutatásokkal dokumentálják és értelmezzék. A program vezetőinek és egyben a kiadvány szerkesztőinek ugyanakkor az volt a nem titkolt szándéka, hogy ezek a dolgozatok a romániai magyar kisebbség saját (tudományos) narratíváját jelenítsék meg, és emeljék be a román nyelvű történeti szakirodalomba, ez a fajta megközelítésmód ugyanis szinte teljesen hiányzik a román történetírásból. A kutatás emellett abban is újat hoz, hogy míg a román nyelvű 1989-es értelmezések a centrum irányából, felülről, és a domináns, államalkotó nemzet szemszögéből vizsgálják az eseményeket, ezen könyv szerzői a vidék történéseire figyeltek, és lokálisan ragadták meg a rendszerváltozás folyamatát.
A cél az volt, hogy a romániai rendszerváltozásnak egy eddig kevésbé ismert oldalát- tételesen a magyar/kisebbségi szerepvállalást és önszerveződést- szakszerű történeti kutatásokkal dokumentálják és értelmezzék. A program vezetőinek és egyben a kiadvány szerkesztőinek ugyanakkor az volt a nem titkolt szándéka, hogy ezek a dolgozatok a romániai magyar kisebbség saját (tudományos) narratíváját jelenítsék meg, és emeljék be a román nyelvű történeti szakirodalomba, ez a fajta megközelítésmód ugyanis szinte teljesen hiányzik a román történetírásból. A kutatás emellett abban is újat hoz, hogy míg a román nyelvű 1989-es értelmezések a centrum irányából, felülről, és a domináns, államalkotó nemzet szemszögéből vizsgálják az eseményeket, ezen könyv szerzői a vidék történéseire figyeltek, és lokálisan ragadták meg a rendszerváltozás folyamatát.
Az egybegyűlteket házigazdai minőségében Szabó Ödön
parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke
köszöntötte, majd a megjelentek- Varga Gábor, Szilágyi Aladár, dr. Fleisz
János, Kiss Törék Ildikó, Tavaszi Hajnal, Szűcs László és Lengyel György-
felidézték, hogy mit csináltak 1989 decemberének második felében. A kötetet
ismertető Bárdi Nándor szélesebb, kelet-közép-európai kontextusba helyezte a
rendszerváltozás folyamatát, a Váradról szóló részt jegyző Tavaszi Hajnal, a
Bihar Megyei Könyvtár aligazgatónője pedig arra emlékezett vissza, mi történt
Nagyváradon 1989 decemberétől egészen 1990 májusáig, az első választásig.
Akit érdekel a téma, a kötetet meg lehet majd vásárolni az Illyés Gyula Könyvesboltban is.
Akit érdekel a téma, a kötetet meg lehet majd vásárolni az Illyés Gyula Könyvesboltban is.
Ciucur Losonczi Antonius
Címkék: kisebbségkutatás, nagyvárad
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése