Képek >>>
Indulás
1995 januárjában a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) a doktori értekezésem védésekor, arra buzdítottak, hogy járuljak hozzá a nagyváradi tudományos élet fellendítéséhez is. Ezt fontolóra véve gondoltam, hogy az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME), amelynek 1990-beli újjáalakítása óta tagja voltam, megfelelő keretet adhat erre. Az 1859-től működő patinás kolozsvári központú szervezetet, akkor a romániai magyar szellemi élet tudományos akadémiájának tekintették. Amikor kezdeményeztem a nagyváradi EME fiókegyesület megalakítását, egy kutató központban gondolkodtam, de a meghaladott alapszabály, csak az úgynevezett „vidéki” csoportokat említette. A megalakulást követően rögtön lépéseket tettünk az alapszabály korszerűsítésére. Ennek következményeként, 1998. január 1-től hivatalosan is, mint az EME nagyváradi Fiókegyesülete tevékenykedhettünk. Megalakuláskor sokan felvetették, hogy egy Kolozsvár központú szervezetnek, kevésbé vannak kapcsolódási pontjai Nagyváradhoz, a Partiumhoz, magam lényegében egyetértettem, de akkor még nem volt Nagyváradon magyar egyetem, a MTA sem terjedt ki még a határokon túlra, így más keret kevésbé adódott. A cél a tudományos tevékenység előmozdítása, a kutatói munka becsületének emelése, az eredmények megismertetése volt. Az EME feladata pedig a működési területén élő tagoknak a tudományművelés, a kutatói eredmények terjesztése és népszerűsítése számára szervezeti keretet biztosítani, volt.
Egyébként Nagyváradon az 1868-ban létrejött Bihar megyei Orvos- Gyógyszerészeti és Természettudományi Egylet volt az első hasonló tudományos jellegű testület, amelyet 1872-ben a Biharmegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet követett. Akkoriban az EME-ben a nagyváradiak legfeljebb egyéni tagként tevékenykedtek.
Kezdetek
A helyi szervezet első vezetősége: elnök Dr. Fleisz János, történész, egyetemi tanár, titkár Závodszky Gyula okleveles mérnök. Az EME akkori öt szakosztályára építkezve, mindegyik szakosztály megtartotta váradi alakuló ülését, amelynek következtében a nagyváradi helyi szakosztályok vezetősége a következőképpen alakult:
- Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály
Elnök: Dr. Fleisz János, titkár: Mihálka Zoltán
- Természettudományi Szakosztály
Elnök: Marosi Anna, titkár: Dr. Venczel Márton
- Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály
Elnök: Dr. Szabó Edina, titkár: Dr. Koródi László
- Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi Szakosztály
Elnök: Dr. Király Ernő, titkár: Dr. Sarkady Zsolt
- Műszaki Tudományok Szakosztálya
Elnök: Dr. Vári Kakas István, titkár: Makai Zoltán
1998 októberében a tisztújítás következtében véglegesítődött a nagyváradi EME Fiókegyesület hivatalos vezetősége: elnök: dr. Fleisz János, titkár: dr. Szabó Edina főorvos. A munkát 5 tagú Vezető Tanács segítette, ügyvezető titkárként 2002 végéig Závodszky Ildikó, Nagy Aranka és Kelemen Mária tevékenykedtek. A tagok száma kezdetben csak 83 volt, de 2000 végére 340-re emelkedett.
Működés 1998-2002
A legtöbb gondot a szervezetépítés mellett, a tagdíjak beszedése, a tagsággal és a kolozsvári központtal való állandó kapcsolat fenntartása volt, mivel mindenki önkéntesen látta el feladatát. Az első években könyvbemutatók, tematikus tudományos tevékenységek, műhelybeszélgetések, kerekasztal beszélgetések, plenáris és szakosztályi tudományos ülések jelentették a fő tevékenységet. Már 1995 novemberében megszerveztük a „Bemutatkozik az EME Nagyváradi Csoportja” című tudományos ülésszakot, amely egyfajta előfutára volt a későbbi magyar tudomány napja váradi rendezvényeinek. Kezdetektől részt vettünk a Varadinum ünnepségekben, megszervezve annak tudományos rendezvényét. 1996 februárjában Benkő Samu az EME akkori elnöke tartott előadást Nagyváradon Erdély művelődéstörténetéről, utána a szervezési feladatokat tárgyaltuk meg. 1999. január 1-től a munka közösen folyt az EME váradi fiókszervezetéből kiindult kezdeményezés által létrejött Sapientia Varadiensis Alapítvánnyal, szervezetileg megerősödve pedig, számos közös kezdeményezés is elindult. Az EME nagyváradi Fiókja társszervezőként részt vett a Károly József Irén tudós premontrei kanonokra való megemlékezés elindításában, szimpóziumot tartott 1848-49-ről. Konkrét megvalósítás volt, amikor Marosi Anna biológus szorgalmazására az MTA segített beszerezni a tavirózsa megmentéséhez elengedhetetlen perlitet. (Az az óta eltelt 15 évben, a számos közpénzből fenntartott intézmény és szakember megelégedett a sopánkodással, hagyták lassan kipusztulni a tavirózsát!) 1998-ban felvetődött egy nagyváradi tudományos folyóirat a Nagyváradi Szemle kiadása. Ebből mindössze, annyi valósult meg, hogy 1999-2002 között rendszeres hírlevelet jelentettünk meg a Sapientia Varadiensis Alapítvánnyal közösen, valamint hogy, amikor 2002 januárjában, Lipcsei Márta, Indig Ottó és Fleisz János közös kezdeményezésére, társadalmi összefogással létrejött a Várad folyóirat, akkor a tervezett tudományos rovat vezetője voltam. (A Várad folyóirat induló 2002/1-es számában, már csak a történelem rovat szerkesztőjeként jelentem meg, a második számtól már ott sem, ilyen téren akkor csak a Lipcsei Márta vezette természettudomány rovat maradt meg). A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ), megalakításában is része volt az EMÉ-nek, mivel a Bihari Naplóban 1999. szeptember 28-án közétett felhívást, Dr. Fleisz János, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bihar megyei és nagyváradi fiókszervezete elnökeként jegyezte. (Mellette a felhívást Szél Sándor és Makai Zoltán, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar megyei szervezetének, Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztályának, valamint Kurucz István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselője írta alá). 2000 májusában sikeres megemlékezést és tudományos konferenciát tartottunk az EME nagyváradi fiókszervezete 5 éves évfordulóján a Püspök-fürdőben, majd 2000 novemberében az EME váradi fiókja részt vett a BINCISZ által, egész Erdélyben elsőként megszervezett Magyar Tudomány Napja sikeres nagyváradi rendezvényén. 2001. május 16-án a Varadinum keretében rangos eseményre került sor, dr. Fleisz János meghívására a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Nagyváradon tartotta meg első kihelyezett ülését. Dr. Berényi Dénes akadémikus-elnök üdvözölte a közönséget, és röviden ismertette a MTA határokon átnyúló támogatási-együttműködési programjait. Előadást tartottak dr. Berényi Dénes atomfizikus, dr. Görömbei András irodalomtörténész, dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Szarka László, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Kolozsvárról pedig dr. Faragó József néprajzkutató, dr. Bíró Károly mérnők kutató. Mint a legjobban működő EME fiókszervezet, a nagyváradi kapta a megbízást arra, hogy 2001. szeptember 22-23-án az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya évi vándorgyűlését megszervezze Partiumi Tudományos Kutatás címmel. A 2002. október 16-i ülésen előadást tartott dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME országos elnöke, majd dr. Fleisz János, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke bejelentette: „sokrétű elfoglaltsága miatt leköszön, ám továbbra is aktívan szeretne részt vállalni az egyesület tevékenységében”. Egyúttal megköszönte mindazoknak a munkáját, akik segítették az évek során. Az új elnök János-Szatmári Szabolcs doktorandusz lett, titkár pedig Emődi András. A döntést az is befolyásolta, hogy az EME országos vezetősége nem támogatta a váradi fiókszervezet jogi bejegyzését, e nélkül pedig nem volt esélye versenyezni az időközben bejegyzett többi civil szervezettel. 2002 és 2003 novemberében együttműködésben került sor a Magyar Tudomány Napja megszervezésére és a Partiumi Keresztény Egyetem is erőteljesebben megjelent a helyi tudományos életben. Mivel már nem voltam elnök, így a további fejleményeket hivatalos dokumentumokból merítve mutatom be.
Tevékenység 2003-2009
Az országos EME főtitkári jelentéseiben 2003-2006 között évről évre olvashatjuk, hogy „Fiókszervezeteink közül az aktívan működő nagyváradi János-Szatmári Szabolcs elnökkel az élén,” részt vett a Varadinumon az EME friss kiadványainak bemutatásával és a Magyar Tudomány Napja váradi rendezvényén, 2006 augusztusában Nemzetközi Színház és Dráma Konferenciát, valamint szeptemberben Nemzetközi Régészeti Konferenciát szervezett. Ebben az időszakban a váradi szakosztályok, azonban már nem működtek. 2007-ben váltás történt a vezetésben, az elnök Emődi András könyvtáros, levéltáros lett, titkár pedig János Szatmári Szabolcs. Ettől kezdve elsősorban a könyvkiadási tevékenységre, illetve az ezt biztosító pénzügyi források megteremtésére fektetettek hangsúlyt. 2008-ban is konferenciát, előadásokat tartottak, illetve több kötet jelent meg stb. A fiókegyesület egész éves munkájának támogatója, rendezvényeinek házigazdája a Partiumi Keresztény Egyetem volt. Az egyik utolsó jelentősebb esemény, amelyen az EME nagyváradi fiókszervezet részt vett a 2008. április 24-i A magyar tudományosság napja Nagyváradon volt, amikor a Kolozsvári Akadémiai Bizottsághoz (KAB) tartozó nagyváradi munkacsoport megalakult. 2009-ben, az EME 150 éves évfordulóján még Fiókegyesületek működtek: Nagyváradon, Zilahon, Szilágysomlyón, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Baróton és Sepsiszentgyörgyön. Később megalakult a csíkszeredai is. 2009 az utolsó év, amikor a kolozsvári főtitkári jelentés utal a váradi Fiókra, ebből idézünk: „Az EME Nagyváradi Fiókegyesületének csekély létszámú tagsága az elmúlt évben is meglehetősen passzív volt. Az orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztály külön utasként működik, a természettudományi szakosztályt továbbra is Venczel Márton biológus egyszemélyes tudományos műhelye képviseli. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) továbbra is támogatja a fiókegyesületet, ám folyamatos anyagi nehézségei és finanszírozási problémái közepette anyagiakkal immár nem tudja segíteni a váradi EME-fiókot.(…) Látván a helyi értelmiség és politikum totális érdektelenségét az EME fiókegyesület vezetősége fontolóra vette, hogy a továbbiakban az EME valamelyik szakosztályának tevékenységébe kapcsolódjon be, vándorgyűlések, kihelyezett konferenciák házigazdájaként, lebonyolítójaként, a szükséges anyagi támogatás felvállalása nélkül. A fiókegyesület vezetősége felajánlotta, hogy a továbbiakban, amennyiben az EME vezetősége is úgy látja jónak, tevékenységeiket, azaz időszakosan adódó szakmai rendezvényeiket (a PKE partnereként) besorolhatnák a kolozsvári központi szakosztályok rendszeres tevékenységei közé. A Nagyváradi Fiókegyesület jelenlegi tisztségviselői Emődi András elnök és János-Szatmári Szabolcs titkár”. 2010-től az EME főtitkári jelentéseiben a nagyváradi Fiókegyesület már többet nem szerepel, gyakorlatilag 2010. január 1-től közel 15-év tevékenység után csendben megszűnt és a váradiak betagolódtak a kolozsvári, illetve marosvásárhelyi szakosztályokba.
1995-ben, megalakulásakor az EME nagyváradi Fiókegyesület fontos szerepet játszott a helyi tudományos élet fellendítésében és a szervezet-, illetve a közösségépítésben. Első szakaszában sikerült számos fontos kezdeményezést elindítani és mozgósítani a helyi erőket. Második szakaszában a kolozsvári központtal való jobb kapcsolat és a jelentős konferenciák mellett, kevésbé sikerült a helyi tudományos élet szereplőit megfelelően bevonni. Megszűnését a kolozsvári vezetés helyi problémáknak tulajdonította, azonban a körülmények is lényegesen megváltoztak, Nagyváradon a civil szervezetek mellett, a Partiumi Keresztény Egyetem is a tudományos tevékenység központja lett, a MTA létrehozta az akadémiai köztestületi tagság intézményét, Kolozsváron pedig megalakult a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), mint az MTA Területi Bizottsága és az erdélyi, partiumi tudós társadalom tömörítője. Végezetül, megállapíthatjuk, hogy az EME nagyváradi Fiókegyesülete nagyrészt elvégezte feladatát, hozzájárult a több évtizedes jogfosztottságból kibontakozó nagyváradi tudományos élet fellendítéséhez, hogy ez nem vezetett a remélt áttöréshez, az már egy másik elemző írás témája lehetne.
Dr. Fleisz János, Az EME nagyváradi Fiókegyesületének megalapítója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése