BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
(BINCISZ)
SAPIENTIA VARADIENSIS ALAPÍTVÁNY- NAGYVÁRAD
Tisztelettel meghívja Önt és kedves Családját, Barátait és Ismerőseit
Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész (Budapest)
Nyírő József és az erdélyi gondolat
című előadására
Nyírő József és az erdélyi gondolat
című előadására
P R O G R A M
2012. október 15. (hétfő), 17 óra
Nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum könyvtárterme
Szilágyi Dezső (Moscovei) utca 1 szám
A rendezvénysorozatot megnyitja
Dr. Fleisz János
egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke
Porkoláb Lajos
Porkoláb Lajos
a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke
Együttműködő partnerek:
Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen
Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete
Bihari Népfőiskola - Berettyóújfalu
T á m o g a t ó
____________________________________________
Pomogáts Béla: Az irodalmi munkásság számít
Hétfő délután A művelődés hete - A tanulás ünneperendezvénysorozat keretében dr. Pomogáts Béla tartott előadást Nagyváradon Nyirő Józsefről és az erdélyi gondolatról, az Ady Endre Középiskolában.
A Bethlen Gábor Alap támogatásával zajlott rendezvény fő szervezői a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a váradi Sapientia Varadiensis Alapítvány voltak, partnerségben a debreceni Megyei Népfőiskolai Egyesülettel, a Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesületével, a berettyóújfalui Bihari Népfőiskolával és a Biharország Civil Társulással.
Az Ady Endre Középiskola könyvtártermében megjelenteket dr. Fleisz János egyetemi tanár, BINCISZ-elnök köszöntötte. Felvázolta a 2005-ben indított A művelődés hete- A tanulás ünnepe eseménysorozat célkitűzését és eddig történetét, kiemelve a kisebbségi művelődés, illetve közösségi kultúra fejlesztésének, valamint a felnőttoktatásnak és az élethosszig tartó tanulásnak a fontosságát, melyek amúgy beilleszkednek az európai folyamatokba. Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület vezetője arra hívta fel a figyelmet: egy 2006-os uniós direktíva azt tartalmazta, hogy 2012-ig az EU nagykorú lakosságának legkevesebb 12 százaléka részt kell vegyen a felnőttképzésben, ehhez képest azonban ez az arány napjainkban Romániában és Magyarországon sem éri el az 5 százalékot. Elgondolkodtató adat, hogy az anyaországban 1 millió lakos nem végezte el a nyolc osztályt, s ugyanennyi embernek nincs szakmája, a körülbelül 4 millió fős munkaerő-piacnak azonban csupán a 0,6 százalékát teszik ki az ezen kategóriába tartozó személyek által igénybe vehető állások.
Nyirő-vita
Dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész előadása első harmadában részletesen ismertette az erdélyi gondolat, illetve ezen szemléletmód képviselőinek főbb vonásait, tulajdonságait. Nyirő József tevékenységével kapcsolatban kifejtette: 1940-ben még a transzilvanizmus eszméjének nemes gondolatai mellett foglalt állást, sőt 1942-es parlamenti felszólalásaiban is a kisebbségben töltött évtizedek fontos erkölcsi-politikai hagyományaira figyelmeztetett. Ezután azonban néhány hónapig egy olyan utat választott magának, mely eltért korábbi életpályájától, ugyanis követte Szálasit és tagja volt a soproni nyilas országgyűlésnek. Pomogáts Béla meglátásában Nyirő nem volt egy politikai őstehetség és ezért gondolhatta azt 1944 végén, hogy a németek megnyerik a világháborút, a szélsőjobbhoz pedig azért csatlakozott, mert meggyőződése volt, hogy csakis a német segítség tudja garantálni Erdély biztonságát. Az irodalomtörténész szerint azonban a közvélekedéssel ellentétben a Nyilaskeresztes Pártban nem vállalt szerepet, és későbbi emigrációjában visszatért korábbi nézeteihez.
Pomogáts Béla a közelmúlt Nyirő-vitájával kapcsolatban is elmondta véleményét, bírálva mindkét politikai tábort. Úgy vélte: az irodalom ügyét nem volna szabad alárendelni a politikának, és egy író tevékenységének a megítélésekor az irodalmi munkásság kellene legyen a lényeg. Úgy fogalmazott: nem akarja Nyirőt „mosdatni”, de szerinte nem volt „alkatilag antiszemita”. 1943-44-ben tett egy-két antiszemita beszólásától, illetve újságcikkétől eltekintve nem jellemző rá a zsidóellenesség, ezt támasztják alá például a zsidó származású Ligeti Ernővel folytatott beszélgetései is, vagy az Uz Bence című regényének az egyik részlete. Az irodalomtörténész ugyanakkor elszomorítónak, kamaszos, olcsó, a 19. századi francia vígjátékok jeleneteire emlékeztető meggondolatlan színjátéknak nevezte a „Nyirő temetése körüli cirkuszt”, mely meglátásában azt a politikai stratégiát szolgálta, hogy egy bizonyos oldal győzzön a romániai önkormányzati választásokon, ezen erőfeszítéseket azonban nem koronázta siker.
Meglepetés közjáték
Pomogáts Béla előadása első felében arra is kitért, hogy miként mutatkozik meg a transzilván meggyőződés Nyirő József irodalmi munkásságában. Történelmi regényeivel kapcsolatban kijelentette: az erdélyi gondolatot követő elbeszélő irodalom közös jegyeit viselik magukon, melyek megalapozták a kisebbségbe szorult magyarság sorsvédelmét.
A rendezvény meglepetés-blokkjaként a Kiss Törék Ildikó- Varga Vilmos színművészházaspárt egy részletet olvasott fel az Uz Bence című regényből.
A rendezvény meglepetés-blokkjaként a Kiss Törék Ildikó- Varga Vilmos színművészházaspárt egy részletet olvasott fel az Uz Bence című regényből.
Ciucur Losonczi Antonius www.erdon.ro
-----------------------------------------------------------------------------
Szacsvay harmincegy évet élt, tettei mégis örökérvényűek
Dr. Fleisz János történész, Szacsvay-kutató tartott eladást Nagyvárad mártír jegyzőjének életéről.
A magyarság számára október nem az elmúlás, hanem a megújulás hónapja, hiszen ekkor emlékezünk meg a 48-as és az 56-os forradalomról és szabadságharcról, illetve ekkor van a reformáció ünnepe is mondta elTörök Sándor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett szerdai Szacsvay-megemlékezésen a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében.
A rövid köszöntbeszédet követen Fleisz János történész, Szacsvay-kutató tartott eladást Nagyvárad mártír jegyzőjének életéről.
Értekezését Szacsvay sokat emlegetett aláírásának bemutatásával kezdte, a tollvonással, amely késbb megpecsételte sorsát.
Mint azt a történész a közkeletű tévedéseket kiigazítandó nyomatékosította, Szacsvay Imre 1818-ban Kisürögdön született, és nem Biharsályiban, ahol anyakönyvezték. Igazságszeretete miatt már kisiskolás korában is rengeteg konfliktusba keveredett, országgylési képviselként pedig lényegretörő felszólalásai miatt a bihari kis Kossuthként is emlegették.
A 12 pont összeállításán Irinyi Jánossal is összedolgozott. A szabadságharc idején, miután Kossuth javaslatára az országgylést Debrecenbe költöztették, Váradon kapott helyet az országos fegyvergyár, melynek megszervezésében Szacsvay Imre is szerepet vállalt.
Valódi főszerepet azonban 1849 januárjától kapott, amikor az országgyűlés jegyzjévé választották.
Jegyzőként 17 nagygyűlésen tevékenykedett, de sok hozzászólása is volt. 1849 áprilisában szorgalmazta a függetlenségi nyilatkozat aláírását, annak szerkesztésében is szerepet vállalt, emellett ő olvasta fel szövegét az országgyűlés előtt és természetesen alá is írta, így a dokumentum neki is tulajdonítható.
A világosi fegyverletétel után egy ideig bujdokolt. Érezte, hogy jelentős dolgokat vitt véghez, de arra nem gondolt, hogy kötelessége teljesítéséért komolyabban is felelsségre vonhatják, hangsúlyozta Fleisz János. Szacsvaynak azonban két árulója is akadt, egy ügyvéd, aki feljelentette, és így elfogták, illetve Zichy Ferenc, akinek hamis tanúzása nyomán kivégezték Szacsvayt hangzott el az eladáson.
Az értekezést követen az egybegyűlt megemlékezők népes csoportja az Ezredévi emléktéren elhelyezett Szacsvay szoborhoz vonult, ahol a történész, valamint Nagy József Barna és Porkoláb Lajos koszorúztak, illetve minden részvevő egy-egy szál virágot helyezett el.
Sz. G. T. www.reggeliujsag.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése