A
Budakalászon 2016. június 17–19. között megtartott XIII.
találkozón 7 ország (Bosznia-Hercegovina, Horvátország,
Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) civil
szervezeteinek 61 képviselője volt jelen, és vitatta meg az általa
képviselt szervezetek megvalósításait, problémáit, az
együttműködés lehetőségeit és eredményeit, a Budakalászi
Találkozók örökségét, folytatásának lehetőségeit és
célkitűzéseit. Nagyváradról jelen volt dr. Fleisz János, Fleisz
Judit és Dukrét Géza.
Az ünnepélyes megnyitón Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldotta meg a jelenlevőket. Az üdvözletek után Csűry István püspök tartott egy szívhezszóló, érdekes előadást A magyarok megújulásának pászmái – egy ökumenikus közegben élő lelkész látása szerint címmel. Útmutatást nyújtott a mai nehéz világban élő civileknek hangsúlyozva a szeretetet és az összetartozást. Délután a találkozó főszervezője, Romhányi András beszélt közös ügyeinkről, beszámolva a szervezés nehézségeiről. Ezután megkoszorúztuk Parlagi Endre hajdani polgármester sírját, aki éveken keresztül volt házigazdája e találkozóknak.
Másnap
dr. Lánszki Imre számolt be a Budakalász környéki kutatásainak
legújabb eredményeiről. Dr. Záhonyi András tartott előadást a
magyar nyelvben előforduló nevekről, azok jelentéséről és
eredetéről. Délután szekcióülések voltak: a Budakalászi
Találkozók öröksége, valamint Léteznek-e kultúrahatárok a
Kárpát-medencében? címmel. E szekcióülések következtetései
szerint a magyar közművelődés határai nem Magyarországon, de
nem is a Kárpát-medencében vannak. Magyar kultúra létezik
Európán kívül is, s bár közhelynek számít, hogy ilyen
szempontból a határok légiesek, most mégis a meglevő, sokszor
nagyon is tapasztalható fizikai határoktól beszélünk. Ezek
természete, átjárhatósága, vagy fékező ereje akár rövid idő
alatt is változhat az aktuális politikai viszonyok függvényében.
A
tanácskozáson a fő hangsúlyt a kapcsolatteremtés bővítése és
állandósítása kapta. Kijelenthetjük, hogy a Budakalászi
Találkozókon a résztvevő szervezetek többsége kiterjedt
kapcsolathálózatot hozhatott létre szűkebb és tágabb hazájában
és a határokon túl, amelyek serkentőleg hatnak tevékenységükre.
A találkozó szekcióülésein megvitatott, majd a plenáris ülésen
a résztvevők által elfogadott javaslatok szerint ennek
megvalósítása létrejöhet internetes közösségi oldalak révén
(kiemelkedően a facebook és levelező listák); egy levelező
csoport létrehozása (amely akár a Kalászosok nevet
is viselheti); nyomtatott és elektronikus művelődési tájékoztatók
révén (lapok, rádió, tévé); személyes kapcsolatok révén,
amelyek közművelődési, vagy más találkozókon alakulnak ki a
kultúra menedzserei között; egy fizetett állás
létrehozása, amelynek munkaköre az állandó figyelés, továbbítás
és a rendszeres kapcsolattartás lenne. Ez utóbbi javaslat
gyakorlatba ültetését az Erdélyi Magyar Közművelődési
Egyesületek (EMKE) elnöksége tanulmányozná, és a kialakuló
lehetőségekről tájékoztatja a budakalászi találkozó
résztvevőit.
A
résztvevők örömmel tapasztalták, hogy egyre több fiatalt és
önkéntest sikerül bevonni szervezeteik munkájába, és ennek a
fiatalítási folyamatnak a folytatását továbbra is szükségesnek
tartják. Egybehangzó vélemény, hogy szükséges és érdemes a
gyerekekkel foglalkozni, hiszen van érdeklődés, lelkesedés a
részükről is. Ennek egyik legfontosabb eszköze lehetne a
pedagógusokkal és oktatási intézményekkel való szorosabb
együttműködés.
Egyik
legfontosabb feladata az EMKE-nek az Erdélyi Magyar Értéktár
összeállítása. Ez tartalmazna építészeti örökségeket,
jellegzetes szokásokat, mezőgazdasági és ipari értékeknek
számító tárgyakat és megoldásokat, természeti környezetet,
turizmust, művelődési értékeket. A helyi javaslatok
alapján ezeket az országos bizottság helyi, megyei vagy régiós
értékekké nyilváníthatja. Az Értéktár kérdéskörének
koordinálását a Kriza János Néprajzi Társaság (www.kjnt.ro)
végzi, dokumentumait ennek honlapján lehet tanulmányozni. Jó
lenne, ha az értéktár összeállításában más régiók
egyesületei is bekapcsolódnának a megadott honlap segítségével.
A
XIII. Budakalászi Találkozó résztvevői támogatják az Erdélyi
Magyarok Egyesületének azon kezdeményezését, hogy az
Alaptörvénybe foglaltaknak megfelelően a magyar kormány hozzon
létre budapesti székhellyel egy erdélyi központot, és nyújtson
rendszeres normatív támogatást működtetéséhez.
Az
összmagyarság nemzettudatának erősítésében továbbra is fontos
szerepet kell vállalniuk a civil szervezeteknek, az egyházaknak,
iskoláknak, valamint a magyar államnak.
A
találkozó szép mozzanata volt a szombat esti, úgynevezett közös
kárpát-medencei kenyér felmutatása és elfogyasztása. E
nagyméretű lepényt a Kárpát-medence különböző településeiről
hozott lisztből és kovászból készítették. A találkozó másik
érdekessége volt résztvevők saját maguknak előadott műsora.
Dukrét
Géza
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése