A Magyar Kultúra Ünnepe 2017 rendezvénysorozat megnyitója keretében 2017. január 17-én, Berettyóújfaluban pódiumbeszélgetésre került sor 500 éves a reformáció címmel a helyi Nadányi Zoltán Művelődési Ház Színháztermében.
Kedden a Bihari Népfőiskola szervezésében a Magyar Kultúra Ünnepe 2017 rendezvénysorozat nyitórendezvényét tartották meg Berettyóújfaluban, amely szép számú közönség előtt bensőséges hangulatban folyt le.
A jelenlévőket Porkoláb Lajos a Megyei Népfőiskola Egyesület Debrecen elnöke, a rendezvény egyik elindítója üdvözölte, felelevenítve a 16 évvel ezelőtti kezdetet, amelyben dr. Fleisz Jánossal a BINCISZ elnökével együtt kezdeményezték a magyar kultúra napjának Berettyóújfaluban és Nagyváradon való közös megszervezését. Örömét fejezte ki, hogy az idén már 17. alkalommal szervezik meg, az immár hagyományossá vált rendezvénysorozatot.
Az idei nyitórendezvényt a reformáció 500 éves évfordulójának szentelték.
Májláth József református lelkész áhítata után, a jelenlévőket Muraközi István Berettyóújfalu polgármestere köszöntötte, kiemelve a kezdeményezés jelentőségét és a magyar kultúra határok feletti összetartó erejét.
Ezután pódiumbeszélgetés keretében az első előadást dr. habil. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár tartotta A reformáció jelentősége Nagyváradon és Biharban címmel. Ebben bemutatta, hogy Nagyváradon a reformációt a lakosság ellenállása miatt csak erősszakkal lehetett bevezetni. Varkocs Tamás, Izabella királynő híve kilenc havi ostrom után 1557. június 13-án elfoglalta a váradi várat, egyben lefoglalta a királynő számára a káptalan birtokait. A város behodolt az özvegynek, ő pedig megerősítette Várad kiváltságait. Várad fejedelmi civitas lett, ez 1557-től egészen az 1660-as török hódításig tartott. A püspökség megszűnt, 145 évig 15 katolikus püspök várta a napot, hogy ismét saját egyházmegyéjében működhessen. A továbbiakban többek között kitért Várad helyzetére reformáció idejében, illetve arra, hogy Nagyvárad kiemelkedő katolikus központból a protestantizmusnak lett a fellegvára, hiszen konzisztóriuma, főiskolája s nyomdája fontos szerepet játszott a magyar közösség életében. A nagy fejedelmek, így Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, valamint felesége Lorántffy Zsuzsanna idejében a város ismét virágzásnak indult. Ennek 1660-ban a török hódítás vetett véget. Ekkor a kollégium diákjai élén Mártonfalvi György tanárukkal Debrecenbe mentek, ahol az ottani kollégium fejlődésére nagy hatással voltak, a Váradi Bibliát és Szenczi Keretész Ábrahám nyomdagépeit pedig sikerült a hódítókkal kötött alku értelmében kimenekíteni, előbb Debrecenbe, majd Kolozsvárra, így jelenhetett meg 1661-ben az első teljes kiadású magyar bibliafordítás Erdélyben.
Ezt követően dr. habil. Sári Mihály egyetemi tanár a reformációról, mint a magyar nyelv és kultúra, illetve a nemzet megmaradás alappilléréről értekezett, hangsúlyozva, hogy a reformáció nélkül valósággá válhattak volna azok a jóslatok, amelyek a magyar nemzet halálát és eltűnését vizionálták.
Végül dr. Kovács Krisztián református lelkész a reformáció teológiai és egyháztechnikai vetületeiről értekezett, aláhúzva, hogy a reformáció az egyház megújulását és nemzeti kötődését mozdította elő, illetve hogy ennek a megújulásnak ma is folytatódnia kell, csak akkor érheti el a kezdeményezők által megfogalmazott magasztos célokat.
A rendezvényt Meleg Vilmos nagyváradi színművész versösszeállítással tette színesebbé.
Záróbeszédében Porkoláb Lajos a rendezvénysorozat további eseményeire hívta meg a jelenlévőket.
Képek >>>
Képek >>>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése