2018. augusztus 14-16-a között a Balaton-parti
Zamárdiban a Magyar Történelmi Társulat (MTT) és annak Dél-Dunántúli Csoportja
az MTA PAB Város- és Helytörténeti Munkabizottsága és a pécsi egyetemi Levéltár
közreműködésével módszertani jellegű tudományos konferenciát rendezett a
helytörténetírás kérdéseiről.
A hely embere – az ember „helye” Emberközpontú történetírás ‒ helytörténeti
kutatás című rendezvény lényegében folytatása volt egy már 1999 szeptemberében,
majd 2017-ben Pécsett megrendezett hasonló konferenciának. Az eseményen részt
vett Nagyváradról dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis
Alapítvány elnöke, valamint Fleisz Judit ny. tanár.
A rangos konferencián, Csukovits Enikő, a MTT főtitkára megnyitója után két
plenáris előadás következett. Az elsőt, Vonyó József pécsi egyetemi tanár
tartotta A hely és az ember. Az emberközpontú helytörténet írás lehetséges
szempontjai címmel. Ebben kifejtette, a helytörténetet gyakran értelmezik
település történeteként – holott annak értelme jóval általánosabb: lokális
történelem. Ezért tárgyai lehetnek (kell, hogy legyenek) más területi egységek
is, mint például a településnél nagyobb területi egységek: a természeti,
politikai adottságok alapján elkülönülő kis- vagy nagyrégiók (Ormánság, Sárrét
stb., illetve Kárpátalja, Partium stb.), a közigazgatási egységek (járás,
megye), a településrészek: kerületek, városrészek, de tágabb értelemben
illeszkednek a tematikába a települések fontos üzemei, intézményei történetének
feldolgozása stb. A továbbiakban kitért az országos történet és a helytörténet
viszonyára, megállapítva, hogy a döntő elem az ember, mert a települést, vagy
az épületállományát az ember hozza létre.
Gyáni Gábor budapesti akadémikus A helytörténettől a helyi történetig
címmel tartott előadást, amelyben végig követte a helytörténet és
országtörténet közötti viszony alakulását, a megközelítések és a szempontok
sokrétűségét. Kiemelte a helytörténet írás újabb paradigmáját, amely szerint a
kutató nem a helyit vizsgálja, hanem helyben kutat. Következtetése, amely
egyben az egész konferencia egyik alap felismerése volt: a hagyományos
helytörténet, műveljék azt tetszőleges keretben nem az országos történetnek
alárendelt műfaj, hanem olyan autonóm történeti megismerési mód, amely képes
megállni a maga lábán is.
A három nap alatt több szekcióban mintegy 30 előadás hangzott el, a
legváltozatosabb tematikában, olyan gyűjtőcímek alatt, mint az
interdiszciplináris kutatások, a személyiségek szerepe a települések életében,
városi tér, épületállomány és az ember, népességi és gazdaságtörténeti
vizsgálatok, a regionális kutatások lehetőségei. Utóbbi szekcióban hangzott el
Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár a Partium régió kutatásának problémái
napjainkban című előadása, amelyben a régió kutatásának elméleti,
módszertani és gyakorlati kérdéseire tért ki. Kiindulva a Partium 1570 óta
nyomon követhető, mintegy 450 éves múltjából, ismertette a formálódó régió mai
területi koncepcióját. A több tudományágat és szakirányt igénylő kutatás
szemléleti alapja, egy jövőbeni Partium monográfia elkészítése, amely később
kiegészülne a Partiumban élő két népcsoport közötti folyamatokra való
összpontosítással. Bemutatta a Partium kutatás jelenlegi helyzetét és
intézményes kereteit, amelyben az utóbbi években a Partiumi Keresztény Egyetem
(PKE), a Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI), a Sapientia
Varadiensis Alapítvány és mások szerepe emelkedik ki. Végkövetkeztetése, az
volt, hogy a sok felvetődő probléma ellenére is szükség van a jelenleg
identitásukat kereső, formálódó régiók kutatására is, ehhez pedig a regionális
történeti és földrajzi vizsgálatokat kell előtérbe helyezni.
Első este a kutatási programok bemutatása keretében sor került a Pécs8
Program, a Budapesti Topotéka és a Magyar Várostörténeti Atlasz
ismertetésére. Második este a város- és településtörténet írás mai helyzetét
elemezték, kitérve arra, hogyan áll az egyes városok, települések
nagy-monográfiájának az összeállítása. Utolsó napon pedig az ARCANUM
Adatbázis kezeléséről volt előadás és beszélgetés.
A tanácskozáson többek között az is elhangzott, hogy sajnos a hasonló
rendezvényeken többségében a professzionális történetírás képviselői vesznek
részt és a nagyszámú amatőr helytörténészek alig vannak jelen. Ugyanakkor,
pedig jellemző az is, hogy ezek gyakran nem ismerik vagy nem olvassák az
újonnan megjelent szakirodalmat és módszertant, sőt esetenként évtizedekig
ugyanazokra a szakmailag már rég túlhaladott kiadványokra alapozva közlik
sorozatosan írásaikat.
Zárszavában Gyáni Gábor akadémikus kifejtette, hogy nagyon sikeresnek ítéli
a konferenciát és a nagy létszám is mutatta a téma aktualitását. A helytörténet
ma már maga a történet, s nem véletlen, hogy azok a problémák amelyekkel a
helytörténetírás küzd, lényegében az egész történetírást érintik. Azt is
megállapította, hogy az utóbbi közel száz évben a trianoni határváltozások
hatására, ami addig egységes nemzeti történelem volt, lényegében helytörténetté
vált, ilyen az új kontextusba került, Erdély, Partium vagy akár Kárpátalja
története. Az előadások pontos áttekintését adták annak, hogy mennyire sokrétű
a mai helytörténet írás és körvonalazták a jövőbeli feladatokat is.
A konferencia előadásait jövőre külön kötetben is megjelentetik, de ezek
vázlata már megjelent és elérhető a http://www.tortenelmitarsulat.hu/doc/news/zamardirezumekotetbelivjo.pdf
honlapon. A sikeres rendezvényt más témakörrel a jövő évben is
megszervezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése