2018. november 20., kedd

XVII. Civil Akadémia a Vajdaságban


2018. november 15-18 között szervezték meg a XVII. Civil Akadémiát a szerbiai Vajdaságban. A programban négy országból 14-en vettek részt.

Csoportkép Adán
A Civil Akadémiát Romhányi András, a budapesti Magyar Kollégium vezetője 1999-ben kezdeményezte és kihagyásokkal az óta is évente megszervezik. Célja a Kárpát-medence jól működő magyar civil szervezetei vezetőinek tapasztalatcseréje a különböző országok szórványmagyarságával és civil szervezeteivel. A közel húsz év alatt a résztvevők körbejárták a Kárpát-medencét: így jártak többször is Erdélyben, a szerbiai Vajdaságban, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Szlovéniában, Kárpátalján, a Felvidéken, sőt még a csehországi Brünnben is. Most újra a Vajdaság került sorra, amelynek történelmét, népi szokásait, épített örökségét, mindennapi életét tanulmányozhatták. A rendezvény főszervezője egyben házigazdája, Krizsán Vilmos a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének (VANCSESZ) vezetője volt, aki vállalta az anyagi alapok megszerzését és másokkal együtt a szervezést. Négy ország összesen 14 képviselője volt jelen: Bosznia-Hercegovina (Muratovity Irma és Vég Zoltán Szarajevóból), Horvátország (Ferenc László és Giber János Eszékről, Tomaśić Deák Korina Hercegszöllősről), Románia (Balázs Zoltán Erkedről, dr. Fleisz János és Fleisz Judit Nagyváradról), Szerbia (Krizsán Vilmos és Velez Teodóra Adáról, Fodor Zoltán Bácskossuthfalváról, Stausz Edina Szabadkáról, Szabó Magdolna Tornyosról, Világos Tibor Moholról)
Első este a rendezvény főhadiszállásán, a kishegyesi Kátay vendégház nagytermében, minden résztvevő beszámolt az elmúlt egy évben szervezett eseményeiről és a civil, illetve közösségi építkezésben elért eredményeiről. Változatos sokirányú tevékenység bontakozott ki számos előrelépéssel, de néha problémákkal tarkítva.  
Másnap sűrű programra került sor, így megtekintették az aracsi Pusztatemplomot, amely rangos múltja és méreteinél fogva is egyik fontos, de sajnos elfelejtett katolikus központja a középkori kultúrának, de a délvidéki magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. Bebarangolták Törökbecsét, ahol a temetőben felkeresték az 1848-as emlékművet, meglátogatták az újonnan elkészült Nagycsaládos házat Péterrévén, borkóstolón vettek részt Adán, majd a zentai Kis Szent Teréz Emléktemplom és a tornyosi Magda-Lak tájház megtekintése következett, este pedig a kishegyesi vendégházban élő zenés kikapcsolódásra, bulizásra került sor, ahol elhangzott a rendezvény hagyományos himnusza is, amely kifejezi a résztvevők szoros összetartozását.  
A második nap is igen tartalmas volt, először Csúrogra látogattak, az ottani emlékhelyhez, ahol imát mondtak az ártatlanul kivégzettek emlékére. Ezután Péterváradon sétáltak a várban, majd városnézés, valamint az Európa Kollégium megtekintése következett Újvidéken. Temerinben az egyik legnagyobb vajdasági civil szervezettel, a Kertbarátkörrel ismerkedtek meg. Végül ráadásként a Szárazfa Lelke elnevezésű tamburazenekarok szemléjére a csantavéri színházterembe mentek.
A szálláshelyre visszatérve, a késő esti időpont miatt rövidebbre szűkült a találkozó étékelése, de így is megfogalmazták, hogy az idei XVII. Civil Akadémia is igen sikeres volt, sok jelentős és hasznos ismeretet nyújtott a jelenlévőknek, újból aláhúzva a magyarság nemzeti összetartozását az egész Kárpát-medencében. A családias hangulatú eseményen a sikeres rendezvény folytatása mellett foglaltak állást, mivel azonban a jövő évi találkozó megszervezésére több javaslat is elhangzott, a helyszínről még nem hoztak döntést.  




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése